A LELLEI POLGÁRŐR EGYESÜLETSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 

BEVEZETÉS  

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 

1.      A Lellei Polgárőr Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatá­lya kiterjed az Egyesület valamennyi rendes tagjára, továbbá tiszteletbeli és pártoló tagjára, amennyiben azok közvetlenül részt vesznek az Egyesület által szervezett, célkitűzései elérése érdekében végzett feladatok megvalósításában.   

2.      A Szabályzatot egyes szervezeti és a működési kérdéseket érintően az Egyesület Alapszabályával együtt kell kezelni és alkalmazni. 

Az Egyesület jogállása 

3.      Az Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Az Egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. 

4.      Az Egyesület a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26.§ c) 15. alapján, valamint a környezetvédelem terén a Kszt. 26.§ c) 9. pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat. 

5.      Az Egyesület a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1.§-ában foglaltak alapján polgárőrség, tagja a Somogy megyei Polgárőr Szövetségnek, ezen keresztül az Országos Polgárőr Szövetségnek. Az Egyesület rendes tagjai polgárőrök. 

Az Egyesület célja és feladatai 

6.      Az Egyesület célja a közrend és közbiztonság védelme, javítása, a személy- és vagyonvédelem, bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása, az állampolgárok biztonságának védelme, biztonságérzetük javítása. 

7.      A polgárőrségről szóló 2006. évi LII törvényben foglaltaknak megfelelően az Egyesület feladatai:

1. A közrend, a közbiztonság védelmében, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés.
2. A bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése.
3. A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányság és az illetékességi területen működő önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel.
4. Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzattal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, helyi és területi szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, kölcsönös segítség-nyújtás egymásnak a feladatok ellátásában.
5. Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában.
6. Önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a d) alpontban felsorolt együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében.
7. Közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.

 AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 

A Közgyűlés 

8.      Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll. A rendes közgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni. A közgyűlést az elnök jogosult összehívni oly módon, hogy a közgyűlés helyét, idejét, és napirendjét legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a tagokkal írásbeli meghívó formájában közölni kell. A közgyűlés nyilvános, azon a tagságon kívül más személyek is részt vehetnek.  

9.      A közgyűlést a rendes tagok egyharmadának kezdeményezésére, az ok és cél megjelölésével soron kívül (30 napon belül) össze kell hívni. A közgyűlés soron kívül az Elnökség döntése alapján is összehívható. 

10.  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása, módosítása,
2. az elnökség és a felügyelő biztos megválasztása, visszahívása, beszámoltatása,
3. az Egyesület éves költségvetésének megállapítása,
4. a tagdíj megállapítása,
5. a tevékenységéről és gazdálkodásáról (pénzügyi jelentés) éves beszámoló elfogadása,
6. a közhasznúsági jelentés elfogadása,
7. az Egyesület vagyonát lényegesen érintő (500 000 Ft feletti) jogügyletek jóváhagyása,
8. törlés és kizárás tekintetében hozott elnökségi határozat elleni panasz elbírálása,
9. az Egyesületnek más egyesülettel, vagy szervezettel történő egyesüléséről való döntés,
10. az Egyesület feloszlásának kimondása,
11. döntés vállalkozás megindításáról, beszüntetéséről,
12. döntés mindazon ügyekben, amelyet jogszabály, az Egyesület alapszabálya kizárólagos hatáskörébe utal.

 11.  A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok ötven százaléka plusz egy fő jelen van.  

12.  Határozatképtelenség esetén a közgyűlést harminc napon belül újra össze kell hívni, az így összehívott közgyűlés a megjelent rendes tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, melyről az eredeti meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell. Azon kérdésekben, ahol a minősített többség szükséges, a megismételt közgyűlés határozatot nem hozhat, kivéve, ha egyébként is határozatképes. 

13.  A közgyűlést az elnök vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt más tag jogosult a közgyűlés vezetésére.  

14.  A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a jelenlévő tagok 2/3-os (minősített) többségével hozza. Egyéb ügyekben a közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű többségével határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlésen jelenlévő tagok egynegyedének indítványára a közgyűlésnek titkos szavazást kell elrendelni. A közgyűlés meghozott határozatait közgyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a jegyzőkönyvet az elnök, a titkár és egy fő jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.  

15.  A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jog- viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.  

Az Elnökség 

16.  A közgyűlés az Egyesület tevékenységének irányítása céljából háromtagú elnökséget választ ötévi időtartamra.  

17.  Az elnökség az Egyesület vezető szerve, amely

1. elnökből,
2. titkárból,
3. elnökségi tagból áll,

ők egyben az egyesület tisztségviselőinek is minősülnek.  18.  Az elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései az irányadók.  19.  A közgyűlés közötti időben az elnökség:  

1. irányítja az Egyesület tevékenységét,
2. dönt azokban az Egyesületet érintő kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
3. elkészíti az Egyesület munkájáról szóló beszámolót és pénzügyi jelentést, közhasznúsági jelentést, költségvetés-tervezetet, amit a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyás végett,
4. a szükséghez képest üléseket tart az egyesület folyamatos munkájának irányítása céljából,
5. évente összehívja a rendes közgyűlést, illetve rendkívüli közgyűlést hív össze, ha azt az alapszabály szerint a tagok meghatározott hányada kéri,
6. szervezi a közgyűlési határozatok végrehajtását,
7. elfogadja az Egyesület közgyűlésének hatáskörébe nem tartozó szabályzatait,
8. szerződéseket, megállapodásokat köt,
9. gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogot,
10. dönt mindazon kérdésekben, amelyet az alapszabály, a belső szabályzatok, illetve a közgyűlés a hatáskörbe utal.
11. a közgyűlési és elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján nyilvántartást vezet arról, hogy a közgyűlés, illetve az elnökség mely időpontban milyen döntéseket hozott, feltüntetve a döntés hatályát, tartalmát, valamint a döntést támogatók és a döntést ellenzők számarányát (elnökségi határozatok esetében - lehetőség szerint - a szavazati arány mellett a szavazókat név szerint is fel kell tüntetni),
12. gondoskodik arról, hogy a közgyűlési és elnökségi döntések a tagok előtt ismertté váljanak, a határozatokat az érintettekkel írásban közli, biztosítja számukra az irat betekintési jogot,
13. a nyilvánosság elvének maradéktalan érvényesítése érdekében a helyben szokásos módon közzéteszi az Egyesület beszámolóit, a közhasznúsági jelentést, valamint gondoskodik az Egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevétele módjának nyilvánosságra hozataláról, pl. hirdetések, a helyi sajtó, stb. útján.
14. a határozatok nyilvánosságra hozatalát az elnökség akként biztosítja, hogy az egyesület székhelye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszti az elnökségi és közgyűlési határozatokat,
15. az elnökség a közhasznú működés adatait, a szolgáltatások igénybevételének módját, közhasznúsági jelentését és beszámolóit a honlapján és az egyesület székhelye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra, a közhasznúsági jelentést ezen kívül a helyi lapban, a Lelle Újságban is megjelenteti.

 20.  Az elnökség évente egyszer tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az elnökség a törvényi előírásoknak megfelelően közhasznúsági jelentést készít és a közgyűlés elé terjeszti. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az elnökség köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig az Alapszabály 11.§ (2) bekezdésében szabályozott módon közzétenni.  

Az Elnökség ülései 

21.  Az Elnökség feladatai ellátása érdekben szükség szerint, de negyedévenként legalább egy alkalommal ülést tart. 

22.  Az elnökségi ülést az elnök hívja össze, az elnökségi ülés időpontját megelőző héten. Az írásos meghívóban az elnökségi tagokat tájékoztatni kell az ülés napirendjéről. A napirend összeállítása és a meghívó elküldése az elnök feladata. Az ülésen a meghívóban nem szereplő egyéb kérdések is felvehetők a napirendre, ha az ellen a tagok egyike sem tiltakozik.  

23.  Az Elnökség ülésére előterjesztést – a tájékoztatók kivételével –írásban lehet benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal az Elnökség titkára részére történő megküldésével. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az előterjesztés tárgyát,
2. az előterjesztő nevét, tisztségét, elérhetőségét (telefon, e-mail, stb.)
3. az előterjesztés időpontját,
4. az előterjesztés szöveges részét, valamint
5. a határozati javaslatot.

 24.  Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Az ülés határozatképes, ha azon minden elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell halasztani, és 10 napon belül újból össze kell hívni. Az elnökség a napirendjére kerülő kérdésekben nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel határoz.  

25.  A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.)  

26.  Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a napirendi pontokat,
3. a határozatképesség megállapítását,
4. napirendi pontonként a hozzászólók nevét és a hozzászólás lényegét,
5. a napirendi pont végén az elnökség szó szerinti határozatát a határozat számának (ELN/…/200..), szövegének, valamint a szavazás eredményének (igen, nem, tartózkodott) feltüntetésével.

 27.  A jegyzőkönyvet az elnök és a titkár írja alá, amelyhez csatolni kell az ülésen résztvevők által aláírt jelenléti ívet. 28.  Az elnökségi ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, az ülésekről készült jegyzőkönyvek ugyancsak nyilvánosak.  

A tisztségviselők feladatai  

29.  Az elnök:

1. képviseli az Egyesületet,
2. szervezi az Egyesület tevékenységét, koordinálja a vezetőség munkáját,
3. elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az egyesület éves tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről szóló beszámolókat,
4. összehívja és levezeti a közgyűlést és a vezetőségi üléseket,

 30.  A titkár:

1. ellátja az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat (pl. kezeli az iratokat, beadványokat, vezeti a tagnyilvántartást, végrehajtja az elnök ez irányú utasításait, stb.).
2. az elnök eseti megbízásai alapján vagy akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet,
3. ellenjegyzi az elnök vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, ha azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és az Egyesület érdekeinek,
4. gondoskodik az Egyesület működése során keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást ad.

  31.  Az elnökségi tag:

1. segíti az elnököt az Egyesület tevékenységének koordinálásában és a közgyűlési, illetve vezetőségi határozatok végrehajtásában,
2. jelzi az elnöknek illetve a titkárnak, ha az egyesületi tevékenység során törvénysértést vagy alapszabállyal ütköző működést észlel.

 A Felügyelő Biztos 

32.  Az Egyesület szabályszerű működésének és a vagyonával való gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés felügyelő biztost választ. Feladata a pénzgazdálkodás és a tagdíjnyilvántartás folyamatos ellenőrzése.  

33.  A felügyelő biztos tanácskozási joggal részt vesz a vezetőségi üléseken, meghívása kötelező. Indítványára az Elnökség köteles a megjelölt területen vizsgálatot indítani, a vizsgálatot megtagadó elnökségi döntés ellen az egyesület törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordulhat. Tapasztalatairól a közgyűlésnek tartozik beszámolni.  

34.  A felügyelő biztost a közgyűlés öt éves időtartamra, nyílt szavazással választja meg és ezen tisztségében újraválasztható.  

35.  Nem lehet felügyelő biztos, aki:

1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
2. az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
4. az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 A munkabizottság 

36.  A Közgyűlés vagy az Elnökség egyes célfeladatok (pl. az idegenforgalmi idény bűnmegelőzési tevékenységének koordinálása, egyesület tagjainak képzése, stb.) vagy polgárőr programok (pl. Polgárőr Nap előkészítése, lebonyolítása) megoldása érdekében, határozattal, ideiglenesen munkabizottságokat hozhat létre. 

37.  A munkabizottság alapvető rendeltetése az Egyesület kiemelt feladatainak összehangolása és támogatása. Ennek keretében:

1. elemzéseket készít, vizsgálatokat végez, előterjesztéseket, szakanyagokat dolgoz ki a feladatkörébe tartozó ügyekben,
2. létrehozása megfelelő tevékenységeket (pl. polgárőr akció, bűnmegelőzési program, konferencia, kiadványok, stb.) önállóan szervez, vagy végez.

 38.  A munkabizottság tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.

 Az Egyesület és az egyesületi tagok tevékenységének tervezése és nyilvántartása 

39.  Az Egyesület programjait, feladatait az Elnökség félévre előre állapítja meg és munkatervben rögzíti. A munkatervet nyílt szavazással, egyszerű többséggel fogadja el, ezt követően megküldi tagjai részére. Az Elnökség éves munkaterv készítését is megállapíthatja.  A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezési időszak fő célkitűzéseit,
2. a tervezési időszak kiemelt eseményeit (országos vagy megyei szövetségi, illetve egyesületi rendezvények, konferenciák, bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági programok, stb.) a cél, a helyszín, az időpont és a felelős megjelölésével,
3. az elnökség üléstervét az időpont, a napirendi pontok, és az előterjesztők megjelölésével,
4. mindazon határidőhöz kötött feladatokat, amelyek elvégzése az Elnökség (munkabizottság) hatáskörébe tartozik, de az előzőkben felsoroltak körébe nem sorolható. 

 40.  Az Egyesület a polgárőrök szolgálatát az egyesület szolgálatért felelős meg­bízottja név szerint, a feladat, a hely és az időpontok feltün­tetésével havonta előre tervezi. A szolgálat-tervezet folyamatosan vezethe­tő, a szükségnek és az igényeknek megfe­lelően bármikor kiegészíthető, vagy módosítha­tó úgy, hogy abban a tervezett szolgálat minden esetben előre rögzítésre kerüljön.  

41.  A végrehajtott polgárőr szolgálatot a név, hely, idő, feladat, eredmények fel­tüntetésével kü­lön kell nyilvántartani. A nyilvántartó könyvet az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni. 

42.  Az egyesület az elvégzett munkájáról évente beszámolót készít, amelyben tájékoztatást ad tag­létszámának alakulásá­ról, te­vékenységi területei szerint a teljesített polgárőr szolgálatról (önállóan, más szerv tagjával hány esetben, hány fővel, milyen szolgálatot láttak el, milyen eredményeket ér­tek el), a bűn­megelőzési tájékoz­tató, propagandamunkáról, a rendezvényeiről, gazdál­kodásáról. Az éves be­számolót a terü­leti szö­vetség részére minden esetben, a területileg illetékes önkormányzat, a helyi rendőri szerv részére az együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint kell megküldeni. 

43.  A polgárőr egyesületek gondoskodnak arról, hogy a tagjaik által a bűnmegelő­zés terüle­tén el­ért kiemelkedő eredményekről a területi szövetséget a legrövi­debb időn belül tájékoztas­sák, valamint kezdeményezik annak közzétételét a polgárőr sajtóban. 

A polgárőr szolgálat 

44.  Az Egyesület rendes tagjai (a polgárőrök) az Egyesület célkitűzéseinek elérése érdekében polgárőr szolgálatot teljesítenek. Polgárőr szolgálatnak minősül valamennyi, az Egyesület és a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett tevékenység, amely kiterjed különösen:

1. a felvilágosításra,
2. a tájékoztatásra,
3. meghatározott eseményen történő részvételre,
4. helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre,
5. objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá
6. az eljáró szerv (hatóság) tevékenységének támogatására és segítésére.
7. A polgárőr szolgálatot az Egyesület szolgálat-tervezetében előzetesen rögzí­teni kell.

 45.  Polgárőr szolgálati tevékenységnek minősül továbbá az előre nem tervezhető, a hatóság hivatalos eljárásához soron kívüli felkérés alapján nyújtott segítség, vagy bűncselekmény, súlyos szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófa­helyzet észle­lése esetén szükséges hatósági intézkedések kezdeményezése és az azokban történő közreműködés. 

46.  A polgárőr a szolgálat teljesítése során:

1. nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,
2. szeszes italt nem fogyaszthat,
3. lőfegyvert és közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál,
4. köteles magánál tartani személyi azonosító igazolványát, polgárőr (egyesületi) igazolványát,
5. polgárőr megkülönböztető mellényt (felsőruházatot) köteles viselni.

 47.  A polgárőr

1. a közbiztonság fenntar­tá­sát hivatásszerűen végző szerv (pl.: rendőrség, határőrség, ka­tasztrófavédelem stb.) tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal összefüggésben a hivatalos személy tá­mogatójára,
2. a rendőrséggel kötött együttműkö­dési megállapodás alapján végzett, közfeladatnak minő­sülő tevékenysé­ge során a közfel­adatot ellátó személyre vonatkozó jogi védelemben részesül.

 48.  A polgárőr nem élhet vissza polgárőr szervezethez tartozásával, polgár­őr igazolványával, magát nem tüntetheti fel hivatalos személyként, erre hivat­kozva hivatalos eljárás­ra utaló intézkedést nem kezdeményezhet.  

49.  Az Egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban, belső szabályzatokban és a testületi határozatokban foglaltakat betartani, illetve végrehajtani, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását elősegíteni. Az éves szolgálatok száma minimum 12 alkalom, melyeken összesen 70-80 órát kell teljesíteni. Az év végi összesítést az elnök végzi el az összesítők és elektronikus nyilvántartás alapján. 

Felkészülés a polgárőr szolgálatra 

50.  A szolgálat megkezdése előtt a polgárőr győződjön meg arról, hogy:

1. magához vette személyazonosító igazolványát, és egyesületi (polgárőr) igazolványát
2. ruházata megfelel az általánosan elfogadott társadalmi normáknak,
3. polgárőr megkülönböztető mellénye, formaruhája tiszta, rendezett, megfelelően tükrözi a polgárőrséghez tartozást,
4. a szolgálat ellátásához szükséges eszközei rendelkezésre állnak, használhatók, működőképesek.

 51.  A polgárőr saját elhatározásából (az eligazításon elhangzott felkérés alapján) az alábbi felsze­relési tárgyakat tarthatja magánál a szolgálata során:

1. elemlámpa (nappal is célszerű magánál tartania) vagy kézi reflektor,
2. távcső és/vagy éjjellátó berendezés,
3. képrögzítő eszköz (fényképezőgép, vagy videó kamera),
4. jegyzetfüzet, íróeszköz,
5. térkép, vázlat,
6. tárgykörözést segítő elektronikai berendezés,
7. 20 gramm töltősúlyt meg nem haladó, belföldi kereskedelmi forgalomban kap­ható gázspray, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen tartott, a gyüleke­zési jog körébe tartozó rendezvényeket, választással összefüggő gyűlé­seket, vallási szertar­tásokat, rendezvényeket, körmeneteket, kulturális és sportren­dezvényeket,
8. kiképzett őrző-védő kutya.

A gázspray és az őrző-védő kutya személlyel szemben kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükség esetén alkalmazható. 52.  Tájékoztassa családját, hozzátartozóját, hogy polgárőr szolgálatba indul. 

53.  Amennyiben a polgárőr a szolgálathoz gépjárművet vesz igénybe, úgy ellenőrizze:

1. a gépjármű üzemképességét, a kormány, a fékrendszer, az irányjelző és a világítóberendezések működőképességét,
2. a kötelező tartozékok (izzókészlet, elakadásjelző háromszög, elsősegély doboz) meglétét,
3. az üzemanyag szintjét,
4. a gépjármű és a gépjárművezető okmányait,
5. a polgárőr jelleget biztosító feliratok, matricák épségét, láthatóságát, szabályszerűségét.

 54.  A polgárőr tájékozódjon arról, hogy az elmúlt napon (héten, hónapban) az egyesület működési területén (szolgálatának helyszínén) milyen események történtek, a polgárőrök milyen feladatokat oldottak meg, illetve szolgálati ideje alatt mi várható. A tájékozódáshoz vegye figyelembe:

1. a helyi, a megyei és az országos írott és elektronikus sajtó híradásait,
2. az önkormányzat közleményeit,
3. a rendőrségtől, a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságoktól kapott tájékoztatókat,
4. polgárőr társai beszámolóit.

 55.  A polgárőr szolgálat megkezdését (befejezését) telefonon be kell jelenteni a megyei szövetség ügyeleti szolgálatának. A polgárőr szolgálat ellátása során a Polgárőrség Alapismereti Kézikönyvében (OPSZ 2006) foglaltak szerint kell eljárni.   

Az Egyesület tagjainak képzése

 56.  Az Egyesület a tagfelvételét kérő természetes személy részére polgárőr alapismereti képzé­st nyújt, amely során a jelentkezőt meg­ismerteti:

1. a közbiztonság érdekében elvárt állampolgári jogokkal és kötelességekkel,
2. a közbiztonság, közrend fogalmával, tartalmával,
3. az általános és az egyesület működési területének közbiztonsági helyzeté­vel,
4. az állampolgárok biztonsága érdekében hivatásszerűen dolgozó rendvé­delmi és más szer­vek felépítésével, jogállásával, kötelezettségeivel, műkö­désük rendjével,
5. a polgárőr mozgalom célkitűzéseivel,
6. a polgárőr tevékenység tartalmával, feladataival, etikai szabályokkal,
7. a különböző szakfeladatok (pl.: közlekedési, ifjúságvédelmi, bűnmegelőzé­si propa­ganda, stb.) sajátosságaival, eljárási szabályaival, módszereivel.

57.  Az Egyesület tagja csak sikeres alapismereti vizsgát követően láthat el önállóan polgárőr szol­gálatot. 58.  Az Egyesület a tagjainak bűnmegelőzési és más ismeretei felfrissítése, bővítése érdekében  rendszeresen és a szükségnek megfelelően gondoskodik továbbképzések szervezéséről és lebonyolításához. 

Az Egyesület működésének nyilvánossága 

59.  Az Egyesület rendezvényei nyilvánosak. A Közgyűlés és az Elnökség zárt ülést kizárólag az Alapszabályban meghatározott módon rendelhet el. 60.  A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről készített jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A betekintés iránti igényt az elnök, vagy titkár részére kell megküldeni, a titkár köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul teljesíteni. Egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel külön megállapodnak annak időpontjáról. A titkár az iratbetekintésről nyilvántartást vezet, amelyben szerepel az iratbetekintést kérő neve, a kérelem időpontja, az iratbetekintés célja, valamint a teljesítés ideje. 

Az egyesület rendes tagjával (a polgárőrrel) szemben támasztott különös elvárások 

61.  Az Egyesület rendes tagja (a polgárőr):

1. aktívan vegyen részt az Egyesület munkájában, vállaljon szerepet célkitűzés­einek megvalósításában, a polgárőr szolgálatok telje­sítésében,
2. tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egy­más iránti tisztelet­re, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit fi­gyelembe vevő korrekt emberi kap­csolatok kialakítását,
3. érezzen felelősséget szűkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyu­galmáért, vál­laljon kezdeményező szerepet annak megvalósításában,
4. ne valljon magáénak, ne fogadjon el és ne terjesszen szélsőséges nézete­ket, uta­sítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatar­tozáshoz, vallási meggyő­ződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkrimi­natív magatartást vagy megnyilvánu­lást,
5. ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesületi életre jellemző bajtársi szellemet, képvi­selje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget,
6. támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevé­kenykedő álla­mi és önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szol­gáló kezdemé­nyezések felkarolásában,
7. ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmá­val, a közbiztons­ág fenntartásával ellentétesek,
8. vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjön közre azok elhárításában.

Az etikai eljárás

 62.  A polgárőr a tevékenységét az Egyesület alapszabályában, szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Közgyűlés és az Elnökség határozataiban foglaltaknak megfelelő­en, a törvényesség és a társa­dalmi együttélés szabályainak szem előtt tartá­sával köteles végezni. A polgárőr sem szolgá­latban, sem magánéletében nem tanúsíthat olyan magatartást, amely rombolja az Egyesület társadalmi elis­mertségét, megítélését, összeegyeztethetetlen a polgárőr mozgalom szellemiségév­el, a társadalmi bűnmegelőzés és a közbiztonság megóvásának érdekeivel. 

63.  Az Egyesület Alapszabálya 7.§ (4) bekezdése szerint az Egyesület működését súlyosan veszélyezteti annak a tagnak a magatartása:

1. akivel szemben az illetékes hatóság büntetőeljárást indított, továbbá aki
2. a Szabályzatban foglalt kötelezettségeket sorozatosan megszegte,
3. legalább fél évig önhibájából nem vesz részt a polgárőr egyesület munká­jában,
4. az egyesület által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének az erre irányuló fel­hívást követően sem tesz eleget,
5. olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely az egyesület vezető tes­tületének megítélés­e szerint a polgárőr tagsággal összeegyeztethetet­len.

 64.  Az ese­mény körülmé­nyeit az Egyesület Elnöksége által létrehozott 3 fős eseti bizottság (a továbbiakban: etikai bizottság) etikai eljárás keretében vizsgálja. Az etikai eljárás keretében meg kell hallgatni az érintett polgárőrt, az adott ügyben érde­mi is­me­retekkel rendelkező személyeket, tanulmányozni kell az ügyben keletkezett és rendel­kezésre ál­ló dokumentumokat. Az etikai bizott­ság a megállapításait és javaslatait írásban terjeszti döntésre az Egyesület Elnöksége elé.

65.  Az Egyesület az etikai eljárás nélkül kizárja tagjai sorából azt a polgárőrt, aki

1. szándékos bűncselekményt követett el és a bíróság jogerősen elítélte;
2. bizonyíthatóan szenvedélybeteg (alkohol, kábítószer).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 66.  A Szabályzat 2007. augusztus 15-én lép hatályba.  

Balatonlelle, 2007. augusztus 14.   ………………………………………Peszt Péter elnök